Habár Dubajról az utóbbi időben kelleténél lényegesen gyakrabban röppentek fel-nem is minden alapot nélkülözve- olyan hírek, miszerint csődbe megy a közel-kelet csodája, az arabok minden erejükkel azon vannak, hogy lépten-nyomon bizonyítsák, semmi ok az aggodalomra. A meydan Racetrack mindenesetre valóban elkészült, és bár a kiszolgálóépületek közül jelenleg még több építés alatt áll,a belé fektetett kétmilliárd dollár nem is tűnt el nyomtalanul. A mohammed bin Rashid Al Maktoum sejk által gründolt komplexum nagy számokkal büszkélkedhet: az 1750 méter hosszú tribünön 60 ezer szurkoló ülhet egyszerre, akik akár a 107 méteres képernyőn is nyomon követhetik az eseményeket. A versenypálya mellett ötcsillagos hotelt, hat éttermet és IMAX mozit találunk, ha mégsem kötne le minket annyira a pályán futkározó lovak látványa. A dubaji lóversenyhez fontos megemlíteni, hogy hivatalosan tiltott a szerencsejáték, akárcsak az alkoholfogyasztás, a kettő együtt pedig jelentős mértékben lohasztja a szurkolói lelkesedést.
A dubajosan futurista és technokrata építmény legnagyobb felvágása mégis a megközelítési módja: a tízezer férőhelyes parkolóba ugyanis csak az olcsójánosok állnak, a város krémje a pálya melletti jachtkikötőben parkol. Hogy mit keres egy jachtkikötő a város közepén? Nos, az arabok úgy gondolták, hogy attól még, hogy a 18 négyzetkilométeres komplexum nincs a vízpart mellett, lehet saját kikötője, ennek megfelelően építettek hozzá egy laza négy kilométeres kis csatornát. Röviden összefoglalva: Dubajban a helyzet változatlan.
